Az őssejtek reményt adnak az autizmussal élőknek

Kiemelt történetek:
• Az autizmussal élő gyermekek köldökvérének biztonságosságáról és hatékonyságáról szóló tanulmány ígéretes eredményeket hoz.
• “A kislányunk jobban lett, és hálásak vagyunk ezért – akár az őssejteknek köszönhetjük, akár nem” – mondja egy család.

Rockledge, Florida (CNN) a ragyogó kék szemű Gracie Gregory mosolyog. Anyja ölében ül, nővére, Ryleigh mellett, aki büszke arra, hogy Gracie milyen “aranyos és kedves”.

Nem mindig volt így. Néhány évvel ezelőtt, amikor Ryleigh 11 éves volt, még félt a testvérétől, amikor az hisztérikus rohamokkal küzdött és sikoltozott.

– Mindig csak ütött és rúgkapált volna – mondja Ryleigh –, soha nem lehetett így Gracie mellé ülni.
– Miért félt a húgától?
– A rugdosás miatt.
– Én nem is emlékszem rá – vág közbe a 7 éves Gracie.
– De mi igen – mondja az édesanyja, Gina Gregory.

Gracie autista. Ez egy olyan állapot, ami szinte minden vonatkozásban hatással van a családja életére, mióta 2 éves korában diagnosztizálták ezzel a problémával. De egy új kutatás reményt adhat Gregoryéknak és a hozzájuk hasonló családoknak.

Az életmentő kezelés, amit a kukába dobnak (http://edition.cnn.com/2017/03/29/health/umbilical-cord-blood-leukemia-treatment-partner/index.html)

Gracie egyike volt annak a 25 gyereknek, akik egy, a maga nemében első kutatásban vettek részt a durhami Duke Egyetemen (https://www.duke.edu/), Észak-Karolinában. A cél: kideríteni, hogy a saját köldökzsinórvérük transzfúziója, ami ritka őssejteket tartalmaz, segíthet-e az autizmus kezelésében.

Az eredmények lenyűgözőek: a gyermekek több mint kétharmadánál jelentős javulást mutattak ki. Egy nagyobb, második kísérlet jelenleg is folyamatban van, a kutatók pedig remélik, hogy ez az autista gyerekek hosszú távú kezeléséhez vezet.

A szkeptikusok szerint túl sok megválaszolatlan kérdés merül fel. Ezt még a Duke kutatói is elismerik. A kezdeti tanulmány, amit a Stem Cells Translational Medicine (http://stemcellstm.alphamedpress.org) folyóirat szerdán tett közzé, egy biztonsági kutatás volt, nem pedig egy kontrollált, kettős vakteszt, amely végeredményben pozitív eredményeket szolgáltatott. Ez egy nyitott kutatás volt, tehát mindenki – orvosok és családok egyaránt – tudott arról, hogy a kezelést adminisztrálják.
De a Gregory család számára a kislány változása monumentális volt.

Gracie Gregory állapota drámai javulást mutatott, miután részt vett egy kezdeti őssejtkísérletben a Duke-on.
Elmúltak azok a napok, amikor Gracie görcsöktől rángatódzott a Disney World utacskáin, vagy egy étteremben a vacsora közben. Amikor Gracie egy-egy dührohamon esett át a családi kirándulások alkalmával, szülei azt kívánták, hogy bárcsak lenne egy olyan pólójuk, amin az áll, hogy „A gyermekem autista”, hogy így megvédjék magukat az ítélkezéstől.
Az autizmusterápiás-foglalkozások alatt Gracie rugdosott, sikoltozott, leköpte és megütötte a terapeutáját.

– Borzalmas volt megpróbálni rávenni, hogy ott üljön – mondja az anyukája.

Még a fogmosás vagy a fésülködés sem ment egyszerűen. Gracie 5 évesen enyhe vagy mérsékelt tüneteket mutatott az autizmusskálán, de a családja szerint a mindennapi életük 75%-át tette ki a betegség. A tanulmányban való részvétele után ez a szám csupán 10%-ra csökkent.
Egy 1-től 10-ig terjedő skálán, amelyen a fejlődést mérik, 8-9 körüli a változás, ami drámai. Gracie azóta „rendes” iskolába jár, és szinte kivirágzott, amit a szülei sohasem gondoltak volna, hogy megtörténhet. Számos speciális iskolai programban vett részt, de semmi sem volt megfelelő számára.

Hogy a szülők miért ajánlották fel fiuk agyát az autizmus kutatására? (http://edition.cnn.com/2016/09/15/health/autism-brain-donation/index.html)

Gracie megváltozott az agyát stimuláló köldökvér-transzfúzió eredményeként? Vagy csupán az agya vált érettebbé, ahogy idősebb lett? Lehet, hogy a szülei ösztönösen eldöntötték, hogy felnagyítják a fejlődését, hogy reményt adjanak azoknak a családoknak, akik átestek ezen?
Ezek azok a kérdések, amelyeket Gregoryék még mindig feltesznek. De tudják, hogy a lányuk átalakulása hat hónappal a transzfúzió (2015. január) után kezdődött, és azóta is folytatódik.
Az apukája kedvenc új képessége Gracie újonnan szerzett szeretetéhsége és ragaszkodása. Ahelyett, hogy kikerülné az érintéseket, most egy nagy öleléssel üdvözöl.

– Nem fogjuk azt mondani vagy gondolni, hogy teljesen meggyógyult. Még mindig látni rajta némi apró idioszinkráziát ¬– mondja az apa, Wade Gregory. – De mégis, úgy érzem, túltöltötték a tanulási grafikonját. Ez arra késztette őt, hogy olyan dolgokat tegyen, amiket egyébként nem. Például, hogy megöleljen.
– Jobban van, és mi hálásak vagyunk ezért, akár az őssejteknek köszönhetjük, akár nem. Mi csak hálásak vagyunk a változások miatt, amik történtek – teszi hozzá az édesanya.

Dr. Joanne Kurtzberg a tanulmány egyik vezető kutatója.  Milliárdnyi Sejt

Dr. Joanne Kurtzberg a Carolinas Köldökvér Bank (https://sites.duke.edu/ccbb/) egyik fagyasztójának belsejét mutatja a Duke Egyetem Orvosi Központjában (https://www.dukehealth.org/). A termogenezis fagyasztónak köszönhetően 3640 egység köldökvért – újszülöttek köldökzsinórjából és placentájából – tudnak tárolni – 196 Celsius fokon.

Mindegyik egységet speciálisan tervezett ragasztóval rendelkező címkék jelölnek, hogy évtizedeken keresztül ellenálljanak a rendkívül hideg hőmérsékletnek. Összesen 14 köldökvér fagyasztó áll rendelkezésre.

Az ezekben a fagyasztókban lévő köldökvér – szülők által tárolt vagy adományozott – áll a kutatás középpontjában egy súlyos betegség kialakulásának esetén.

Kurtzberg, aki a Robertson Clinical and Translational Sejt Terápiás Program feje (https://www.ctsi.duke.edu/what-we-do/robertson-clinical-and-translational-cell-therapy-program-ct2), szoros együttműködésbe kezdett Dr. Geraldine Dawsonnal a Duke Autista és Agyfejlesztési Központjának igazgatójával (http://autismcenter.duke.edu/).

Az autizmus kutatások során hasznosnak bizonyult a szülők bevonása. (http://edition.cnn.com/2016/10/25/health/parents-children-autism-symptoms/index.html)

Az orvosoknak és a szülőknek is nagy szükségük van az előrelépésre, ami segíthet az autista gyerekek kezelésében. A Centers for Disease Control and Prevention (https://www.cdc.gov/media/releases/2016/p0331-children-autism.html) becslése szerint Amerikában minden 68. gyermek küzd az autizmus spektrum zavar valamilyen formájával.

Körülbelül 30 %-uk soha nem tanul meg beszélni, sok gyermek pedig a korai viselkedés zavarok miatt küzd az alkalmazkodással és a beilleszkedéssel. Nem létezik olyan FDA által jóváhagyott gyógyszer, amely javítaná az autizmus legkomolyabb tüneteit.

“Felettébb érdekelt voltam a Duke-on dolgozókkal való együttműködésben, akik olyan orvosi megközelítéseket tudtak felajánlani, amelyek fokozhatják a neuroplaszticitást, vagy az agy regenerálódási képességét,” mondja Dawson.

Itt jött be a képbe Kurtzberg. Az elmúlt két évtizedben látta, hogy az öröklött anyagcsere rendellenességekkel küzdő gyermekek (http://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/inherited-metabolic-disorders/basics/definition/con-20036708) köldökvér kezelést kapnak, a magas dózisú kemoterápia után.

“Képesek voltunk megmutatni számos ilyen betegség esetén, hogy a köldökvér transzplantáció megmenti őket a haláltól és javítja a neurológiai állapotot,” mondja.

ERáeszmélt: lehet, hogy a köldökvér más gyermekeknek is segíthet?
Körülbelül egy évtizeddel ezelőtt Kurtzberg laboratóriuma elkezdte az agyi bénulással küzdő gyermekek klinikai vizsgálatát, akiknek a szülei eltároltatták a köldökzsinórvérüket. Ezután pozitív eredményeket láttak. Néhány autista gyermeknél pedig javultak az autisztikus tünetek. Egy másik szikra is megcsillant: mi lenne, ha speciálisan az autizmusra tesztelnék a köldökzsinórvért?

Az egész országból származó köldökzsinórvért a Duke-on tárolják.
A biztonságosságot vizsgáló kutatások több mint egy évvel ezelőtt kezdődtek. Nemcsak a köldökzsinórvér biztonságos használatát bizonyították be, hanem a 25 vizsgált (2 és 6 év közötti) gyermek 70%-ánál mutattak ki viselkedésbeli javulást a szülők leírásai alapján, illetve a Duke kutatóinak nyomon követése révén. A kutatást nagyrészt a Marcus Alapítvány, a Home Depot társalapítója, Bernie Marcus 40 millió dolláros adománya finanszírozta.
A gyermekek háromszor utaztak a Duke-ra egy év alatt. Számos vizsgálaton mentek keresztül, mint az autizmusértékelések, MRI-k, EEG-k – az agyi aktivitásuk nyomon követésére. Az első alkalommal a gyermekek köldökzsinórvér-infúziót kaptak, és felmérték az aktuális állapotukat. Mindegyik gyermek 1 és 2 milliárd közötti sejtet kapott, amit intravénásan adtak be a karjukba vagy a lábukba. Hat hónap múlva, illetve egy évvel később a gyerek ismét visszatértek a Duke-ra, hogy teszteljék és megfigyeljék őket.

– Néhány gyermek, akik nem igazán beszéltek, hatalmas fejlődést értek el a szókincsben és a funkcionális nyelvhasználatban – mondja Kurtzberg. – Sok gyermek képes volt részt venni a játékokban, illetve az értelmes kommunikációban, ahogy eddig még sohasem. Néhány gyermek kevesebb ismétlődő viselkedést mutatott, mint a tanulmányba való bekerülésük előtt.

Dawson hozzáteszi:
– A tanulmány nagyon biztató volt: pozitív eredményeket láthattunk. Azonban nem volt összehasonlítási alap, ami nagyon fontos annak megállapításához, hogy a kezelés valóban hatékony-e.

Mindkét kutató nem győzi eléggé hangsúlyozni, hogy az eredményekkel kapcsolatban óvatosan optimisták, és szeretnék, hogy a kutatások tovább folytatódjanak. Most már a végleges vizsgálat közepén tartanak arra nézve, hogy a köldökzsinórvér alkalmas-e az autizmus kezelésére – kettős vaktesztek és placebokontrollos vizsgálatok, amelyek 165 autista gyermeket érintenek 2 és 8 éves kor között. A vizsgálatot az FDA felügyeli.

A Fázis II. vizsgálatok során a gyermekek az első látogatásuk alkalmával köldökzsinórvér-infúziót kapnak – akár saját, akár donortól származót – vagy placebót kapnak. Ők is átesnek az értékelési teszteken és az agyi monitorozáson.

Második látogatásukkor, hat hónappal később a gyerekek megkapják a második infúziót, amiben az van, amit az első alkalommal nem kaptak (köldökzsinórvér vagy placebo), és további vizsgálatokon esnek át. A kutatók a jövő év során figyelemmel kísérik a viselkedésbeli javulások minden jelét.

Ezt „crossover”-kezelésként ismerik, amelyben minden alany megkapja a normál kezelést és a placebót is, de más-más sorrendben. A kutatók azt mondják, hogy szinte lehetetlen volt résztvevőket találni, ha a szülők tudták, hogy a gyermekük talán nem a normál kezelést kapja.

Mekkora áttörés lenne, ha a kísérlet a biztonságossági tanulmányokhoz hasonló eredményeket mutatna?

– Ha megmutathatjuk, hogy a köldökzsinórvér infúzió hatékonyabb a szociális viselkedés javítására, mint a placebó – mondja Dawson -, akkor az hatalmas áttörés lesz.

Kurtzberg hozzáteszi:

– Rendkívüli ösztönzést kapunk, ha a második kísérlet azt mutatja, hogy az őssejtek hatékonyak a gyermekek számára, a placebo pedig nem. Ezt hatalmas sikernek fogjuk tekinteni.

Dr. Geraldine Dawson, aki a Duke Autizmusért és Agyi Fejlődésért Központját irányítja.

Mindkét kutató már gyakorlatilag az élete elejétől elköteleződött az autista gyermekek gyógyítására, családjaik megsegítésére. Például Dawson tinédzserként találkozott először a problémával, mivel az utcájuk túloldalán autista ikrek éltek.
– Ez ihletet nyújtott arra, hogy karrieremet az autista emberek életminőségének javítására fordítsam – mondja.

Kurtzberg is hasonló tapasztalatokkal rendelkezik. Főiskolai évei alatt többször meglátogatott egy súlyosan autista kislányt, és játszott vele a viselkedési változások megfigyelése miatt.

– A család még mindig ír nekem – mondja.

Ez – a hosszú távú elköteleződésük az autizmussal élő gyermekek családja iránt – az oka annak, hogy mindketten óvatosan szemlélik az eredményeket. Bár izgatottak az első tanulmányok eredményei miatt, Kurtzberg azt mondja:

– Nem akarjuk félrevezetni az embereket és azt állítani, hogy az eljárás működik, mielőtt végleges bizonyítékunk lenne.

Dawson hozzáteszi:

– Fontos, hogy a szülők halljanak a köldökzsinórvérről, mint az autizmus potenciális gyógyító forrásáról, illetve arról, hogy keményen dolgozunk azon, hogy megtaláljuk a válaszokat azokra a kérdésekre, melyekre jelenleg még nem tudunk válaszolni

Óvatos optimizmus

Kurtzbergnek van egy hipotézise arról, hogy mi történik: a vérkeringésbe kerülő bizonyos immunsejtek – amelyek a köldökzsinórvérből származnak – átjutnak a vér-agy gáton, és megváltoztatják az agyi kapcsolatokat, miközben elnyomják az autizmus során kialakuló gyulladásokat.

– Most magabiztosabbnak érzem magam az agyi bénulásra végzett kutatások miatt, amelyek megelőzték a jelenlegi kutatást, és pozitív eredményeket mutattak – mondja Kurtzberg.

Dr. Arnold R. Kriegstein, a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem őssejtközpontjának (https://stemcell.ucsf.edu/) igazgatója elmondja, nagyon reméli, hogy tényleg történik áttörés az autista gyermekek kezelésében, de sokkal több ismeretre van szükségünk ahhoz, hogy mindez valósággá váljon

Hogy miért pont a magzati szöveteket használják a klinikumban? (http://edition.cnn.com/2015/07/17/health/fetal-tissue-explainer/index.html)

– Nagyon óvatosnak kell lennünk olyan eredmények értelmezésében, amelyek nem megfelelően szabályozott kettős vakvizsgálatokból származnak – mondja. – Csak annyit mondhatok, hogy csodálatos lenne, ha ez a kezelés hatékonynak bizonyulna, de még nem vonhatjuk le a végső következtetéseket.

Még ha a placebohatás nem is érvényesült, számos tényező okozhatott volna jobb eredményeket az első vizsgálat esetében. A növekvő gyermekek fejlődésük során is szerezhettek különböző képességeket, akár foglalkozási terápiák révén, illetve szüleik is befolyásolhatták a végeredményeket pozitív változásokat várva.

Thomas Frazier II, az Autism Speaks (https://www.autismspeaks.org/) érdekképviseleti csoport vezető tudományos munkatársa elmondta, hogy a kezdeti tanulmány eredményei biztatóak voltak, de több munkát kell elvégezni, mielőtt a nyilvánosság izgalomba jön a sikertől.

– Túl korai még reménykedni. Túl korai változtatni a viselkedésünkön – mondja. – Remélem, hogy az emberek nem indulnak azonnal és költenek pénzt a köldökzsinórvér-tárolásra ennek a kutatásnak az eredményei miatt.

Kriegstein (UCSF) szintén arra kíváncsi, hogy a köldökzsinórvér valóban képes-e stimulálni az agyi sejteket és új kapcsolatokat létrehozni.

– Olyan sok a megválaszolatlan kérdés, hogy mi is történik valójában a kezelések során, hogy nagyon nehéz lesz értékelni a végbemenő mechanizmusokat – mondja. – A kérdés továbbra is fennáll: hogyan fecskendezzük be ezeket a sejteket intravénásan az agyba, hogyan célozzuk meg a megfelelő agyterületeket, illetve, hogy mit is csinálnak a sejtek, amivel képesek javítani az agyműködést?

Gina és Wade Gregory lányaikkal: Gracie balra, mellette Ryleigh..

– Elfelejtettem, milyen rossz is volt.

Egy nyolcéves autista kisfiú az asztalnál ül egy szobában a Duke Autizmusért és Agyi Fejlődésért Központjában. Michelle Green klinikai kutató specialista egy kétoldalú tükör mögül nézi őt. A szobában két kamera is található számítógép-monitorokra kötve, lehetővé téve ezzel, hogy tovább elemezze a viselkedését.

Dr. Lauren Franz, klinikus dolgozik a szobában a fiúval.

– Milyen dolgok azok, amik miatt fenyegetést vagy aggodalmat érzel? – kérdezi.

– Mint amikor egy tesztet csinálok – mondja a kisfiú.

– Milyen érzés, amikor félsz vagy ideges vagy? Hogy érint ez téged?

– Elég furcsa érzés – válaszolja.

A kisfiú részt vesz a második kezelésen, majd 6 hónap elteltével visszatér, hogy megkapja a második infúziót. A kutatók nem tudják, hogy melyik kezelést kapta meg először: a köldökzsinórvért vagy a placebót.

De nyomon követik, rögzítik és megfigyelik a legapróbb részleteket is. Habár ártalmatlan beszélgetésnek tűnhet, a kutatók folyamatosan összehasonlítják az eredményeket az első látogatás és felmérések eredményeivel. Ezelőtt meg tudott ülni az asztalnál? Képes volt megfogalmazni a gondolatait? Beszélt a tanulmány előtt? Javult az állapota?

Gregoryék otthonában, Floridában Gracie szülei emlékeznek vissza arra, amikor gyermekük ugyanezeken a vizsgálatokon esett keresztül. A legjobb befektetés, amit valaha is tettek, az 2000 dollár volt, amit gyermekük köldökzsinórvérének tárolására költöttek.

– Abban az időben csak elővigyázatosságból tettük. Az autizmusa nem jelentkezett, csak a második születésnapja után 3 hónappal – mondja az apa.

Ők tudják, hogy milyen érzés az autista gyermeket nevelő családok kétségbeesése – mivel lányuk is vágyott arra, hogy normális életet élhessen.

– Nem számszerűsítheted. Nem mérheted. Csak annyit szeretnél látni, hogy a gyermeked boldogul – mondja az édesapa.

Szülei gyakran néznek régi családi videókat, például amikor Gracie a fülét befogva, érthetetlenül énekli a „Happy Birthday”-t a harmadik születésnapján. Emlékezetes a karácsonyi videó is 2 éves korából, ahol semmilyen érzelmet nem mutatott.

– Elfelejtettem, milyen rossz is volt – mondja az édesanya.

Remélik, hogy a jelenlegi tanulmány is hasonló sikereket eredményez, ami világszerte áttörést jelent az autista gyermekek számára.

Forrás: http://edition.cnn.com/2017/04/05/health/autism-cord-blood-stem-cells-duke-study/index.html